FOGSZABÁLYZÓK

Gyakori problémák fogszabályozás során, amikre érdemes odafigyelni

MEGOSZTÁS

A helyes szájápolás fontossága a fogszabályzót viselőknél

A helyes szájápolás nemcsak a fogak esztétikusságának szempontjából fontos. Alapvető tosságú az olyan gyakori problémák elkerüléséhez is, mint a fogínygyulladás, a fogkő és az elmésztelenedés. Mivel a fogszabályzó megnehezíti a fogmosást, ezért a fogszabályzót viselők jobban ki vannak téve a szájápolással összefüggő problémáknak. Ezek a fogászati problémák már önmagukban is elég kellemetlenek, de elhanyagolásuk még tovább súlyosbíthatja a helyzetet. Mindemellett kitolhatják a fogszabályzó viselésének időtartamát is. Súlyos fogínybetegség vagy szájüregi megbetegedés esetén előfordulhat az is, hogy az orvos a fogíny és a száj gyógyulásának idejére elrendeli a fogszabályzó viselésének felfüggesztését.

Milyen problémákat okozhatnak a fogszabályzók?

Demineralizáció

  • A demineralizáció komoly problémának hangzik, és valóban az is. Olyankor következik be, amikor a fogak felszínén étel marad vissza, abban pedig elszaporodnak a savakat előállító baktériumok. A sav kioldja a fogakból a kalciumot és a foszfátokat, és fehér elszíneződések formájában jelentkező elmésztelenedést idéz elő. A krétanyomra emlékeztető fehér, négyzet alakú foltok a fogszabályzó korábbi helyén alakulnak ki, és akár érzékennyé is válhatnak. Fontos leszögezni, hogy a fogszabályzó önmagában nem idéz elő ilyen elszíneződéseket, azonban a megfelelő fogápolás hiányában bárkinél kialakulhat ez az elváltozás. A fogszabályzót viselők azért vannak jobban kitéve a demineralizációnak, mert a fogszabályzóban megtapadnak az ételdarabkák. A fehér elszíneződések sajnos rendszerint maradandóak és fogszuvasodáshoz vezethetnek. Az elmésztelenedés elkerülhető, ha valaki minden egyes étkezés után fogat mos, naponta használja a fogselymet és elhagyja a cukros üdítőitalok fogyasztását.

Fogínygyulladás

  • Fogínygyulladás akkor következik be, ha a fog körüli szövetek begyulladnak, ami pedig a fogínybetegség kezdeti formája. A jelenség a fogíny vérzésével, kivörösödésével, duzzanatával és érzékenységével járhat. A fogínygyulladás bár nem visszafordíthatatlan, azonban nem szabad elhanyagolni! Következtében előfordulhat, hogy a gyerekeknek tovább kell fogszabályzót viselniük.

  • Fogínygyulladás noha bárkinél kialakulhat, de a fogszabályzót viselőknek az ínyvonal megtisztításának nehézsége miatt erre jobban kell ügyelniük. A probléma megelőzése érdekében minden étkezés után fogmosás, valamint naponta legalább egyszer fogselyem használata javasolt.

Fogérzékenység

  • Érzékenység akkor alakul ki, ha a fogínyszövet visszahúzódása miatt fedetlenül maradnak a fogtövek. A kemény fogzománc védelmét nem élvező foggyökereken át több ezer parányi üreg vezet a fogideg (pulpa) felé. Ha ez az üreges anyag védtelenül marad, akkor a inger – például forró vagy hideg étel fogyasztásakor – eléri a fogideget, és nyilalló fájdalmat okoz. Érzékenység kialakulása esetén a forró, hideg vagy édes ételek és italok fogyasztása, illetve akár hideg levegő belélegzése is kellemetlen érzést válthat ki. Az átmeneti fogérzékenység egy beszabályozást követően normális jelenségnek számít, azonban a folyamatos érzékenységről értesíteni kell a fogorvost!

  • Fogérzékenység bárkinél felléphet, de a fogszabályzót viselők körében különösen előtérbe kerülhet a probléma. Ennek oka, hogy a fog a fogszabályzó körül nehezebben tisztítható, az elégtelen szájápolás pedig irritált és visszahúzódó ínyvonalhoz vezethet. A probléma megelőzése érdekében minden étkezés után fogmosás, és naponta legalább egyszer fogselyem használata javasolt.

Foglepedék

  • A foglepedék egy színtelen, ragacsos, baktériumokat tartalmazó filmréteg, amely a szájüreg belsejében folyamatosan újraképződik. Nyálból és ételdarabkákból alakul ki. A lepedék cukorral reakcióba lépve a fogat és a fogínyt veszélyeztető savat hoz létre, amely fogszuvasodáshoz, a fogíny megbetegedéséhez, fogkőhöz és egyéb fogászati problémákhoz vezet. Lepedék minden fogon képződik, viszont – ahogyan a többi fogászati probléma esetén is, – a fogszabályzó körüli tisztítási nehézségek miatt a fogszabályzót viselőknek elővigyázatosabbnak kell lenniük. A lepedékképződés csak a fogmosás után 4–12 órával kezdődik meg, ezért fontos a napi legalább kétszeri fogmosás és a mindennapos fogselyemhasználat.

Fogkő

  • A fogkő jön létre, hogy a fog felszínén megtapadt lepedék idővel kemény lerakódássá alakul át. Ez egy olyan merev réteg, amely megköti a foltokat, és ezzel elszíneződést okozhat. A fogkőképződés már 24 óra alatt megkezdődhet, és megnehezítheti az újonnan kialakuló lepedékréteg eltávolítását is. Rendszerint az ínyvonalon, közvetlenül a fogíny mentén, valamint a fogszabályzó és egyéb fogászati implantátimok körül alakul ki. A fogkőképződés megelőzéséhez elengedhetetlen a rendszeres fogmosás és fogselyemhasználat! A kialakult fogkövet már csak a fogorvos vagy fogászati asszisztens tudja eltávolítani.

Rossz lehelet

  • A rossz lehelet vagy kellemetlen szájszag rendszerint az elégtelen szájápolás, valamilyen egészségügyi probléma, illetve káros szokás, például dohányzás vagy bizonyos ételek fogyasztása következtében alakul ki. Amennyiben a rossz lehelet problémája a fogszabályzó felhelyezése után alakul ki, azt szinte minden esetben a nem megfelelő szájápolás idézi elő. A kellemetlen szagot a szájüregben megtapadt ételdarabkákon tenyésző baktériumok hozzák létre. Ez azt jelenti, hogy a brekettekben és a fogak között megragadt legapróbb ételdarabka is hozzájárul a rossz lehelethez.

  • A fogszabályzó számtalan apró alkatrészébe beszoruló ételdarabkák miatt az eszköz viselése előtt egy alapos fogmosás már nem elegendő. Minden egyes étkezést és nassolást követően azonnal fogat kell mosni, illetve ha erre nincs lehetőség, akkor vízzel vagy szájvízzel történő öblögetés a javasolt. A szájszagot előidéző baktériumok az eltávolítható fogszabályzási eszközökön is megtapadhatnak (például a retenciós sínen vagy átlátszó sínen), ezért ezeket a legkisebb étkezés előtt is mindig ki kell venni!